Fa és műanyag ablakok gyártása és beszerelése
Az ablak az épület falán kialakított nyílásban elhelyezett, azt lezáró szerkezet, melyen át levegő és világosság juthat az épület belső helyiségeibe. Az ablaknyílás tetszés szerint elzárható és kinyitható. Nagysága a megvilágítandó és szellőztetendő helyiség területétől függ, külső alakja pedig az épület stílusától. Az ablak alapanyaga fa, műanyag, fém (acél vagy alumínium) vagy ezek kombinációja lehet. Az átlagos ablak, amely lakóhelyiségekben található, álló téglalap alakú, és magasság:szélesség aránya 1:1,5 és 1:2 közötti. Az épületen az ablak állhat egyedül, vagy néha párosával (ilyenkor kettős-, iker- vagy dupla ablakról beszélünk), esetleg hármasával.
Az ablakok nyitási iránya jobbos vagy balos lehet. Az ablakok nyitásirányát a nyílás felőli oldalról határozzuk meg aszerint, hogy melyik oldalon van a zsanér. Tehát ha az épületen belül állunk és - egy egyszárnyú ablak esetében - a zsanér jobb oldalon van, akkor az az ablak jobbos nyitásirányú. Ha az ablaknak két szárnya van és mindkét szárnya nyitható ellentétes irányba, azt az ablakot középen felnyíló ablaknak nevezzük. Vakablaknak nevezzük a falba készített mélyedést, vagy utólag befalazott ablaknyílást, melyet általában polcként használnak.
Lakóhelyiségek világítására szolgáló ablakok rendszerint álló téglalap alakúak, és másfél-kétszer olyan magasak, mint szélesek, vagy fölül félkörívesek avagy szegmensívesek. Az építőművészet az ablakot kerettel díszíti, mely állhat quaderozásból vagy lehet sámbrános, pilléres, oszlopos, fölül többé-kevésbé gazdag párkánnyal koronázva.
Egy épület homlokzatán az ablakok alkalmazhatók egyesével, néha párosával egymás mellett (kettős-iker vagy dupla, vagy sorolt ablakok) és még ritkábban hármasával. A csúcsíves stílusú építészet az ablakokat élesen tagozott keskeny szárakkal és ívszeletekből összetett geometriai alakzatokkal ékesíti, mely díszítménynek mérmű a rossz magyar neve. Ugyancsak a csúcsíves és a román stílusú építészet egészen kerek ablakokat is alkalmaz különösen a templomok homlokzatán, melyeket ablakrózsának, vagy jobban: kerékablaknak hívnak. Lakóházakban az ablakokat először helyzetük szerint különböztetik meg, vagyis vannak pince-, földszinti, emeleti és padlás-ablakok, utcai és udvari ablakok. Az ablakok lehetnek csak külsők (egyszerűek), ha az üvegezés csak egyrétegű, vagy külsők és belsők (kettősek), ha az üvegezés kétrétegű. A csak külső ablakokat enyhébb, nem nagy hőváltozásoknak kitett klímák alatt alkalmazzák, vagy nálunk is, de nem lakóhelyiségek, hanem kamrák, árnyékszékek, lépcsőházak, stb. számára.
A külső és belső ablakoknál a két üvegezett réteg között mindig lévén egy levegő-réteg, ezek a nagy hideget a lakószobába sokkal kevésbé bocsátják át, mint az előbbiek és a hőváltozásoktól is inkább óvnak.
A lakóház ablakait asztalosmunkájuk szerint elnevezték egyszárnyúaknak, kétszárnyúaknak, mégpedig mozdulatlan vagy nyíló középszárral bíró kétszárnyú ablakoknak, vagy négyszárnyúaknak (ezek már a kettős ablakok) vállpárkánnyal vagy anélkül. Az ablakszárnyak mozgása szerint vannak kifelé nyílók, befelé nyílók, ki- és befelé nyílók, toló, forgó vagy csappanó ablakok. A lakóházak ablakainál az építészetben megkülönböztetik a kőműves vagy kőfaragómunkát, az asztalos-, lakatos-, mázoló- és üvegesmunkákat.
MŰANYAG (PVC) NYÍLÁSZÁRÓK
A műanyag (PVC) nyílászárókhoz felhasznált anyagokat úgy fejlesztették ki, hogy optimális hőtani tulajdonságokkal rendelkezzenek, aminek köszönhetően minden más, az ablak és ajtó profilok gyártásához használt anyagnál jobb a hőszigetelési tulajdonságuk. A műanyag nyílászáró profilok kiemelkedő ellenálló képességekkel rendelkeznek a legagresszívabb környezeti levegő viszonyokkal szemben is.
Hőszigetelő képesség
A lakóházakban elfogyasztott energia 60% - 70%-át a fűtésre fordítjuk. A műanyag (PVC) nyílászárókhoz felhasznált anyagokat úgy fejlesztették ki, hogy optimális hőtani tulajdonságokkal rendelkezzenek, aminek köszönhetően minden más, az ablak és ajtó profilok gyártásához használt anyagnál jobb a hőszigetelési tulajdonságuk. Ennek a magas fokú szigetelőképességnek az eléréséhez semmiféle anyagtöbbletre nincs szükség. A normál kétrétegű üvegezésen kívül a legkiválóbb szigetelő hatású nagy hatékonyságú üvegek használatát is lehetővé teszik a műanyag nyílászárók.
Adott anyag hőveszteségi értéke egyenes arányban van annak U értékével vagy hővezetési együtthatójával: a magas U érték nagymértékű energiaveszteséget jelent (Pl: 0,80 W/(m2K) Uw érték akár egy passzív háznál is megfelel). Tehát minél alacsonyabb ez az érték, annál jobb a nyílászáró hőszigetelési tulajdonsága.
Hang- illetve zajszigetelés
A hangszigetelő képesség az alábbiaktól függ:
- - az ablak típusa
- - profilrendszer (több légkamrás, merevítések, profilvastagság)
- - vasalat jellemzői
- - az ablak gyártási technológiája
- - szivárgási érték
- - üveg típusa.
Vizsgálatok kimutatták, hogy az átlagos, decibelben kifejezett (dB) hangszigetelési index (Rw) ugyanolyan takaró réteg esetén a műanyag nyílászárók esetében a legjobb. A vevő elvárásainak megfelelően bármilyen ablak és ajtó a legkülönfélébb akusztikai üveggel gyártható.
Ellenálló képesség vegyi anyagokkal szemben
A műanyag nyílászárók ellenállnak a lúgoknak, nem oxidáló hatású savaknak, sóknak, alkáli fémeknek, ásványi zsíroknak és olajoknak. A műanyag nyílászáró profilok kiemelkedő ellenálló képességekkel rendelkeznek a legagresszívabb környezeti levegő viszonyokkal szemben is, mint amilyen például a tengerparti és ipari területek levegője. A műanyag nyílászárók klóros oldószereknek, mint amilyen a benzol, toluol, xilol, aceton, észterek és kisebb mértékben az oxidáló hatású savaknak nem áll ellen. A nyílászáró profilok normál esetben azonban nem érintkeznek ezekkel az anyagokkal.